Legtöbbször jókedélyű és vidám.
Van, hogy mérges-akaratos.
Néha elkomolyodó-elgondolkodó.
Előfordul, hogy eljátszik egyedül,
könyvet lapozgat,
de általában jobban szeret velem játszani, például elbújni,
majd előbukkanni.
Szeret egyedül inni az itatójából,
de segítséggel már pohárból is tud.
Szereti bevenni a vitaminjait. Néha, ha esetleg elfelejteném beadni, ő maga mutogat az üvegcsékre, követelve a napi adagot.
Nagyon szereti a lekváros zsömlét,
de sokszor, ha meglátja, hogy mi mit eszünk, akkor rögtön ő is abból akar, és ledobál minden mást.
Öltöztetéskor nagyon ügyesen segít és dugdossa a kezeit, lábait, de ha már fáradt, vagy türelmetlen, akkor fogja magát és félig felöltözve elfut.
Egyébként meg, ha valamit nem csinálhat, amit szeretne, akkor bosszúból leül, lehúzza a zoknijait és mérges képpel néz ránk.
Odavan a lámpákért, a ház összes világító testének ismeri a pontos helyét az íróasztal-lámpától az ágy fölötti olvasólámpán át a tűzhelyet megvilágító lámpáig, és napszaktól függetlenül rendszeresen követeli felkapcsolásukat, majd boldogan nyugtázza, ha ezt megtesszük.
Egyszer az IKEA-ban jártunk vele, és amikor odaértünk a lámpaosztályra, olyan földöntúli mosoly áradt szét az arcán, mintha a mennyországba került volna, csak kapkodta a fejét, hogy itt is lámpa, ott is lámpa.
A fogával ki tudja nyitni a Sudocreme-es dobozt, meg a pattintható tetejű tubusokat, de egyébként is mindent megpróbál kinyitni, kihúzni, kivenni, amit lehet. A változás csak annyi pár hónappal ezelőtthöz képest, hogy most vissza is akarja tenni a dolgokat. Például a szétrombolt torony részeit megpróbálja újra egymásra tenni, a kiskád kihúzott dugóját megpróbálja visszadugni.
Persze rajong a telefonokért is, és megtanulta kinyitni a szétnyitható mobilomat. Múltkor másodpercek alatt több embert felhívott.
Nagyon élvezi a babaúszást, egyre ügyesebben csinálja végig a feladatokat és közben még viháncolni is van ereje.
A sétálás legtöbbször még mindig altató túra, de egy-kétszer előfordult, hogy ébren volt, ilyenkor nézelődött és mutogatott a kutyákra, autókra e-e hangjelzéssel kísérve.
Itthon egyre többször mondogatja nekem, hogy mam (esetleg meem, illetve é-meem, ha nyafog valamiért). Vannak bizonyos szavaink, amiket ha mondunk neki édesen megpróbálja utánozni, például zizi, zsizsik, de magátol is mond ilyeneket, mint káká, gágá, tóta.
Egy valami van, amit semmilyen körülmények között, semmilyen ráhatásra nem szeret. Este fél nyolc tájban ELALUDNI!
