Kisfiunk kimászott a gyerekszobából. Még a küszöb sem akadály neki. Így eljött az ideje, hogy újragondoljuk lakásunk berendezését. Már nem hagyhatjuk szanaszét a papucsunkat, mert azokat különösen szereti megkóstolni, nem hagyhatjuk a földön nyitva a táskánkat, mert a tartalma kicsi nyálas kezek átvizsgálását szenvedné el, a papírkosárnak is más helyet kell keresnünk. És a többi persze még a következő hetek gyakorlatából derül ki. Sőt mivel feltérdeléssel is próbálkozik, a kiságyát is haladéktalanul lejjebb kellett engednünk. Mindez az utóbbi három nap fejleménye, ami elég gyors változást jelent, de ha egyszer megindult, nincs megállás.
Néhány fontos eseményről, amik az elmúlt hetekben történtek elfelejtettem beszámolni. Például, hogy Vendi kapott sütőtököt, meg banánt is, mindkettő elnyerte tetszését, azóta is szívesen fogyasztja ezeket. Meg voltunk kétszer Ringatón, ahol nagy érdeklődéssel hallgatta az éneklő nénit. Láthatóan élvezi, pedig a délelőtti alvásidőbe pont belemegy, de van altatódalos, elcsendesedős rész is, amikor szépen belekucorodik az ölembe, és így kibírja a végéig. Én meg tanultam új népdalokat (bevallom leginkább ezért akartam elmenni, meg hogy Vendi szokja a gyerekközösséget).
Két hete voltunk Szigetszentmiklóson egy másik babaúszáson, ahol teljesen más módszerrel dolgoznak. Ahova mi eddig jártunk, ott úgy tanították a merülést, hogy előtte ki kell mondani egy vezényszót, amit a baba a sok ismétlés során megtanul, így már fel tud készülni a vízbe merülésre. Itt nem volt vezényszó, csak úsztattuk a babát a kb. 4 m széles medencében egyik oldalról a másikra, és aztán egyszercsak levittük a víz alá. Igaz itt voltak közben mondókák. A végén meg körbenállva mindenféle játékok, de Vendi addigra annyira elfáradt, hogy mi abban nem vettünk részt. Minden előnyét és hátrányát összevetve, hozzávéve, hogy a szigetszentmiklósi majdnem kétszer annyiba kerül, mint az eddigi, úgy döntöttünk maradunk a már megszokottnál, amit Vendi egyébként éppen elkezdett élvezni.
A hétvégére nagy kirándulásokat terveztem, aminek az idő is többé-kevésbé kedvezett volna. Kicsit azonban változott a program. Miután többször kerülgetett, most végül el is ért a mellgyulladás, elég kellemetlen ügy, főleg egy négynapos hétvégén, így Vendi ment sétálni apával és nagyanyóékkal, én maradtam a fenekemen és szedtem a lázcsillapítót.
Visszatérve a jelenbe, mától kisfiunk a kétfogú emlősök csoportjába tartozik.
És ezt a két fogát használni is akarja. Mindent, ami a látókörébe kerül, meg akar szerezni, és ha már megszerezte meg is akarja kóstolni. Beleértve a gyerekszoba fa bútorzatát is. Valószínűleg ez a megszerzési vágy ösztönözte a mielőbbi elindulásra is. De azért ha megfelelő hangsúllyal rászólok, egy pillanatra abbahagyja és rám néz. Majd folytatja.
Azon meg nem kell tovább gondolkodnunk, hogy rámolós lesz-e, mert már most elkezdett rámolni.
