Na jó, valójában csak a mai napról írok összefoglalót, akit érdekel az előző fél év, az olvassa végig a blogot! :-)))
Ma háromnegyed nyolckor keltünk, apa tisztába rakta Vendit, én addig próbáltam magam összeszedni a reggeli szoptatáshoz. Erre nyolc órakor került sor, majd mi is megreggeliztünk, és apa elment dolgozni. Délelőtt játszottunk a nagyágyon, mert a játszószőnyeg épp mosásban van,
meglátogattuk nagyanyóékat, fél tizenegykor pedig megkezdődött a délelőtti alvás. Szerencsére mostanában ez úgy zajlik, hogy leteszem Vendit a kiságyba, és öt perc múlva alszik.
Délben van az ebéd. Most csak szopizás.
Délután végetvetve kétnapja tartó eső általi szobafogságunknak, kimerészkedtünk a dermesztő tíz fokba.
A négyórás etetésre jött anyukám, ma ekkor kapta az almát Vendi, hogy a másik nagyi is láthassa a kanalazást.
Ezután jött az unokakényeztetés.
Persze a nagyi most sem jött üres kézzel.
Játszottak az aktuális kedvenc játékkal. Még Pilismaróton keltették fel a siós doboz élénk színei Vendi figyelmét, és amikor meglátta, hogy kiöntünk belőle valamit, tátva maradt a szája. A doboz azóta is lenyűgözi.
Vacsorára megjött apa, Vendi pedig új barátot kapott.
Aki első látásra szerelem volt.
Tündérbéka részéről is.
Az időrendet tekintve nagyjából ilyen egy átlagos napunk, csak eddig délben kapta az almát. És ezután is akkor fogja, mert épp most vagyok túl egy háromnegyed órás altatási ceremónián, ami közben vulkánkitörésszerű hangok törtek föl Vendi pocakjából. A ceremónia később éjféli szoptatásba torkollt, még fél öt körül szopizni fog egyet, aztán kezdődik az új nap.
