Vendi két napja kicsit jobban veszi az éjszakákat, már csak az egyik felét szabotálja el. Merthogy idáig nagy szabotőr volt, nappal is éjszaka is legalább egy-egy alvást kihagyott, de éjszaka ráadásul volt, hogy óránként ébredt. Most legalább az éjszaka második felében hagy minket 3-4 órát aludni. Nagy felüdülés ez 10 perces alvások után.
Az anya
Na az előzőeket kiegészíteném azzal, hogy az orrba és szájonvágás is kedvelt tevékenység. A másik nagy tapasztalat, hogy tényleg nem alszik az ember annyit, de amíg itthon vagyok addig lehet napközben kicsit pótolni, de félek a munka mellett majd zombivá válok és a kollégákat fogom ebédre megenni, ami csak azért gond, mert nincsenek sokan és Julika papája is ott lesz, szóval osztoznunk kell majd, kiegészítő táplálékként az üzletipartnereinket is elfogyasztjuk. Az éjszakák változatosak hol 1-1 óra jut alvásra, de volt már arra példa, hogy akár 3 órát is engedett nekünk. Ja, de ezzel most nem mondtam újdonságot. Próbáljuk az éjszakákat megosztani és fele-fele arányban vinni a stafétát. Amikor kihúzom egy etetésig, úgy kettő és három között, utána általában bezuhanok az ágyba és csak a főbb dolgok maradnak meg bennem, az már nem mikor is volt pontosan az újabb etetés. Ez reggel szokott gond lenni, amikor már egyikünk sem tudja mikor jön a következő etetés. Ilyenkor általában az előző esti etetésig megyünk vissza és abból próbálunk következtetni.
Miket meg nem csinál az ember. Azt már megszoktam, hogy bedobok egy mosást, de az még szokatlan, hogy pelenkát vasalok vagy cumisüveget sterilizálok. Átértékelődnek a dolgok, kicsit jobban összemosódnak a klaszikus értelemben vett feladatkörök. Talán ez így is van rendjén. Miért várnánk el a nőtől, hogy megcsináljon mindent akkor, amikor túl van egy szülésen. Teljesen mindegy, hogy milyen úton hozta világra csöpségét, testét a várandósság is próbára tette azután a szülés és a regenerálódás, közben még szoptatni is kell. Azért ezek dolgok nem csak testileg, de lelkileg is megterhelők. Ezután mgkérdezem, hogy miért ne hordozzuk őket egy kicsit a tenyerünkön?
Az apa
Miket meg nem csinál az ember. Azt már megszoktam, hogy bedobok egy mosást, de az még szokatlan, hogy pelenkát vasalok vagy cumisüveget sterilizálok. Átértékelődnek a dolgok, kicsit jobban összemosódnak a klaszikus értelemben vett feladatkörök. Talán ez így is van rendjén. Miért várnánk el a nőtől, hogy megcsináljon mindent akkor, amikor túl van egy szülésen. Teljesen mindegy, hogy milyen úton hozta világra csöpségét, testét a várandósság is próbára tette azután a szülés és a regenerálódás, közben még szoptatni is kell. Azért ezek dolgok nem csak testileg, de lelkileg is megterhelők. Ezután mgkérdezem, hogy miért ne hordozzuk őket egy kicsit a tenyerünkön?
Az apa
Kókuszpólyában (In cocoa swaddle)
Igen jó érzés, ha csemeténk rajtunk alszik. Bár egy átdorbézolt éjszaka után, aminek a fent említett fiúcska az oka, azért lezsibadunk reggelre. Volt már, hogy csak ebben a pózban volt hajlandó elaludni és három óra után szóltam, hogy Anya szedjél le apáról, mert azt hiszem ő elzsibbadt.
Persze így a legjobb aludni (The best way of sleeping)
Ha éhes egyfolytában jár a keze, mint a motolla, vagy mintha tésztát dagasztana, és közben úgy sír, hogy amikor veszi a levgőt röfög, mint egy kismalac.
Tésztagyártó kisiparos